2013/2014 telén sok tesztet olvastam túrásabb motorokról, valamint a hahu-t is többször túrtam a kelleténél. Ennek hatására egyre szűkült a kör és végül megtaláltam azt a motort, ami még sportos, de már nagyobb kényelmet nyújt, mint a korábbi. Volt néhány vetélytársa, mint pl. a képen látható FZ1S vagy TDM900, de végül ezek kihullottak a rostán. A kiválasztott motor továbbra is japán, továbbra is Honda csak a típusjelzés cserélődött CBR-ről VFR-re. Ezután már csak a Honda VFR 800 VTEC hirdetéseket nézegettem, majd április elején elmentem és megvettem egy 2002-es ABS-es példányt, amiben akkor 44e km volt.

Ez a motor már 800 köbcentis, V4-es, változó szelepvezérlésű, hidraulikus a kuplungja valamint  az ABS-en kívül még kombinált féke is van, a hangja pedig gyönyörű. A hazaúton, ami kb. 300km volt már tudtam, hogy jól döntöttem, nem csak, hogy kényelmes, de nagyon jónak is bizonyult. Azóta már a harmadik közös szezonunkat rójuk és több, mint 64e km van benne. Ezzel már nagyobb túrák is vállalhatók, aminek a beszámolói hamarosan olvashatók lesznek itt a blogon.

Ugorjunk kicsit vissza az időben, az első nagymotoromat 2013-ban vettem, addigra az "A" korlátlan jogosítványom, amit épp államvizsga előtt csináltam meg a szüleim legnagyobb örömére, már 6 éve porosodott a pénztárcámban, de sajnos mindig volt valami fontosabb cél, ami miatt tolódott a motorvásárlás.

De 2013 márciusában minden úgy alakult, hogy meg tudtam venni életem első nagymotorját, ami egy Honda CBR 600FS Rossi Replica lett (2001-es, 600 ccm, 110 lóerő, 44e km, Akrapovic kipufogó). Alapból az FS szóba se jött, sima F-et nézegettem és szívlámpás gixereket. Mindig is sportmotort kívánt a szemem, de ezt később már bántam. Az első pár hét az ismerkedéssel telt, akkor még óvatosabban húzogattam a gázt rajta, azt kell mondjam, hogy robogó után meglepően ment. Simán vállalható első motornak, minden a vezetőn és az ő jobb kezén múlik.

A szezont végig motoroztuk vele barátnőmmel, 7000 km került bele, de nagyobb túrákat nem vállaltunk. Egyre inkább éreztük, hogy túrázni kényelmetlen, így ősszel úgy döntöttünk, hogy mennie kell és a következő szezonra valami kényelmesebb motorral folytatjuk a csavargást. Amilyen sokat vártam rá, olyan hamar elváltak az útjaink. Arra jó volt, hogy a képzeletbeli bakancslistámon tehettem egy pipát a sportmotor szó mellé.