2014-ben az első nagyobb túrnák alkalmával Szlovákiát és Lengyelországot vettük célba immáron az új motorral. Átmotoroztunk az Alacsony Tátrán megnéztük milyen nyáron Donovaly, mert a téli arcát már ismertük. Majd következett a Magas Tátra, ahol megnéztük a Csorba tavat, átmotoroztunk Tátra Lomnicon a szállásunk pedig a hegy másik oldalán Zakopane-ban volt. A Tátra amúgy itthonról néhány óra alatt elérhető, ráadásul az árak sincsenek az egekben, szóval sokunk számára könnyen elérhető, akár egy hétvégébe is bele lehet préselni egy ilyen túrát. A második napon felmentünk a Csorsztin tóhoz, melynek két vár is áll a partján egymással szemben. Egyik a Nedec vára, másik pedig a Csorsztin vár. Harmadik nap pedig elindultunk hazafelé, de Árva várát még útba ejtettük. A túra összesen 1000 km volt, természetesen a motor minden hiba nélkül teljesítette a távot, mondjuk ez nem meglepő a VFR hírnevét ismerve. :)


Tovább
A nagyobb túrákhoz elengedhetetlen, hogy legyen hova pakolnunk. Tapasztalatból mondom, hogy elég horror áron mennek a márkás jó minőségű konzolok és dobozok. Szóval, ha valaki hasonló több napos túrákra vesz motort, jobban jár, ha olyat vesz, ami már fel van dobozolva, mert utólag sokkal drágábban lehet ezeket beszerezni, mint a kiszemelt motorral együtt.
Vásárlás után pár hónappal sikerült egy jó állapotú komplett Givi topcase rendszert vennem, 46 literes dobozzal. Szerencsére monokey rendszerű, ami kétszer annyira terhelhető, mint a monolock.
Oldaldobozokat nem sikerült használtan jó áron vennem, pedig sokáig vártam rá, így végül, idén (2016) vettem hozzá új Givi oldalkonzolt, azokra pedig új Kappa Road K33 dobozokat. Kappáról annyit, hogy olcsóbb, mint a Givi, de minőségben semmi különbséget nem vettem észre.
Sok motornak nem áll jól, ha fel van dobozolva, de szerintem ez alól a VFR kivételt képez.
A motor most így fest menetkészen
2013/2014 telén sok tesztet olvastam túrásabb motorokról, valamint a hahu-t is többször túrtam a kelleténél. Ennek hatására egyre szűkült a kör és végül megtaláltam azt a motort, ami még sportos, de már nagyobb kényelmet nyújt, mint a korábbi. Volt néhány vetélytársa, mint pl. a képen látható FZ1S vagy TDM900, de végül ezek kihullottak a rostán. A kiválasztott motor továbbra is japán, továbbra is Honda csak a típusjelzés cserélődött CBR-ről VFR-re. Ezután már csak a Honda VFR 800 VTEC hirdetéseket nézegettem, majd április elején elmentem és megvettem egy 2002-es ABS-es példányt, amiben akkor 44e km volt.

Ez a motor már 800 köbcentis, V4-es, változó szelepvezérlésű, hidraulikus a kuplungja valamint az ABS-en kívül még kombinált féke is van, a hangja pedig gyönyörű. A hazaúton, ami kb. 300km volt már tudtam, hogy jól döntöttem, nem csak, hogy kényelmes, de nagyon jónak is bizonyult. Azóta már a harmadik közös szezonunkat rójuk és több, mint 64e km van benne. Ezzel már nagyobb túrák is vállalhatók, aminek a beszámolói hamarosan olvashatók lesznek itt a blogon.
Ugorjunk kicsit vissza az időben, az első nagymotoromat 2013-ban vettem, addigra az "A" korlátlan jogosítványom, amit épp államvizsga előtt csináltam meg a szüleim legnagyobb örömére, már 6 éve porosodott a pénztárcámban, de sajnos mindig volt valami fontosabb cél, ami miatt tolódott a motorvásárlás.
De 2013 márciusában minden úgy alakult, hogy meg tudtam venni életem első nagymotorját, ami egy Honda CBR 600FS Rossi Replica lett (2001-es, 600 ccm, 110 lóerő, 44e km, Akrapovic kipufogó). Alapból az FS szóba se jött, sima F-et nézegettem és szívlámpás gixereket. Mindig is sportmotort kívánt a szemem, de ezt később már bántam. Az első pár hét az ismerkedéssel telt, akkor még óvatosabban húzogattam a gázt rajta, azt kell mondjam, hogy robogó után meglepően ment. Simán vállalható első motornak, minden a vezetőn és az ő jobb kezén múlik.

A szezont végig motoroztuk vele barátnőmmel, 7000 km került bele, de nagyobb túrákat nem vállaltunk. Egyre inkább éreztük, hogy túrázni kényelmetlen, így ősszel úgy döntöttünk, hogy mennie kell és a következő szezonra valami kényelmesebb motorral folytatjuk a csavargást. Amilyen sokat vártam rá, olyan hamar elváltak az útjaink. Arra jó volt, hogy a képzeletbeli bakancslistámon tehettem egy pipát a sportmotor szó mellé.