Nagyon új terep számomra az offroad motorozás, igazából ez az első olyan motorom, ami nem bánja, ha elhagyom vele az aszfaltot. A korábbi motorjaim között is voltak túraendurók, de azokkal nem erőltettem a dolgot, mindig úgy voltam velük, hogy azok inkább aszfaltra orientáltak. Hét-nyolc aszfalton töltött év után érdekesnek tűnik néha lekanyarodni a műútról és próbálgatni, hogy elboldogulok-e nélküle, a motor alsó-felső Givi bukócsövet visel, de ennek ellenére is óvatos duhaj vagyok, mert nagyon nem szeretem a harci sebeket nézegetni a kedvencemen. Hiába tud az ember aszfaltan normálisan motorozni, ez szinte mit sem ér terepen, ahol vicces bakhátak és nyomvájúk tarkítják az utat. Miután megvettem az Africát, a baráti körben gyorsan lett még egy, így van játszópajtás, akivel lehet porolni. Az Epöl-szikáról már láttunk videókat (Vattás: MAKOT4), képeket, így úgy gondoltuk, hogy megnézzük, főleg, hogy nincs messze egyikőnktől sem. Kicsit paráztam, hogy vajon fel tudok-e menni majd a meredek kaptatókon a Scorpion Trail gumikon, de felesleges volt. A traction control-t szépen visszakapcsoltam egyes fokozatra, hogy ne vegye el a hajtást a kerékről és simán képes volt felmenni, persze ezt így leírni könnyű, bevallom azért leizzadtam mire felértem. 

Fentről amúgy pazar a kilátás, kár, hogy a Nap pont szemből sütött, mert így nem tudtunk igazán jó fotókat csinálni, de legalább van indok a visszatérésre. Amúgy szerintem lemenni egy meredek domboldalon sokkal nagyobb para, mint felmenni rajta, ezt még szoknom kell, de a motor ezt is megoldotta gond nélkül, a hátsó ABS-t kikapcsoltam és szépen, óvatosan legurultunk. Terveim alapján fog kapni egy picit terepkébesebb gumit, de azért nem olyan elvetemültet, mint ami a másik motoron van, mert kipróbáltam és nekem nem jött be. Az aszfalton, 40 km/h alatt olyan, mintha traktoron ülnék, nagyobb tempónál is marad a vibrálásból egy kevés és még búg is. Ha megtaláltam a megfelelőt, majd beszámolok róla, de előbb elkoptatom a mostanit.